Hogyan védekezhet Európa az egyre szaporodó kibertámadások ellen?
Az elmúlt időszakban Európa-szerte egyre növekvő és egyre súlyosabb kibertámadások sújtják a magánszemélyeket, a cégeket és az állami intézményeket egyaránt.
A helyzet olyannyira komoly, hogy a közelmúltban az Európai Bizottság javaslatot tett egy összehangolt kiberbiztonsági egység létrehozására, melynek a tervek szerint feladata a hackerek egyre súlyosabb, szervezett akcióinak visszaszorítása, az erre történő válaszlépések megszervezése.
A Bizottság a kulcsot az országokon átívelő szervezettségben és összefogásban látja, ami valóban fontos, azonban továbbra sem szabad megfeledkezni az egyéni felelősségvállalásról.
A hackerek oda ütnek, ahol legjobban fáj
Az elmúlt időszakban megszaporodott hackertámadások a magánszemélyek és vállalkozások mellett egyre gyakrabban érintenek közintézményeket, egészségügyi intézményeket, vagy épp kiberbiztonsággal foglalkozó cégeket is.
Ezutóbbi példa azt igazolja, hogy sok eseten még azok sincsenek biztonságban a kiberbűnözők tevékenységétől, akiket az ember a leginkább védettnek gondolna.
Az ilyen jellegű támadások pedig rendkívül veszélyesek lehetnek, hiszen hiába irányulnak konkrétan egy adott célpontra, ezen keresztül a hackerek rengeteg egyéb potenciális áldozat rendszerébe férkőzhetnek be és férhetnek hozzá a féltve őrzött információkhoz.
Éppen ezért fontos, hogy a kiberbiztonságot a jelenleginél is komolyabban kezeljük, és lehetőleg a különböző kibervédelmi szektorok egymástól kevésbé elkülönülve végezzék tevékenységeiket.
Fő cél a kiberbiztonsági egység megteremtése a kibertámadások ellen
Az EU célja a tagállamok rendelkezésére álló erőforrásainak és szakismereteinek hatékony összefogása.
Ennek érdekében pedig egy összehangolt módon működő egységet kell megteremteni.
A polgári, a bűnüldözési, a diplomáciai és a kibervédelmi közösségek, valamint a magánszektort képviselő cégek tudását és tapasztalatait össze kell fogni, mind virtuális, mind pedig fizikai együttműködési platformok segítségével.
Az ilyen módon létrejött tudásanyag birtokában a tagállamoknak jóval több lehetősége lehet arra, hogy hatékonyan hárítsák el az egyre agresszívabb kibertámadásokat, melyek mára minden szektorban komoly problémát okoznak.
A kiberbiztonsági egység a koordináció, a tudásmegosztás és akár előzetes figyelmeztetések révén pedig nem csak a támadások elhárítását, de az esetleges károk helyrehozatalát, valamint az uniós válaszlépések összehangolását is biztosíthatja.
A tervek szerint az egység 2022. június 30-ig kezdi meg működését, platformjai teljes mértékben pedig következő év június 30-ra épülnek majd ki.
Nem szabad megfeledkezni az egyéni felelősségről
A kiberbiztonság olyan témakör, melyből minden internet-felhasználónak, számítógép- és okoseszköz-tulajdonosnak érdemes kivennie a részét, hiszen a hackertámadások sajnos nem csak köz- és versenyszférát érintik.
Rengeteg virtuális kártevő, csalás és egyéb akció fókuszál a hiszékeny magánszemélyekre, így sosem szabad megfeledkezni arról, hogy eszközeinket minden esetben a megfelelő védelemben részesítsük.
Fontos továbbá, hogy az egyéni felelősség súlyát az iskolák, a munkahelyek és az egyéb intézmények egyaránt hangsúlyozzák, és kiberbiztonsági oktatás vagy előadások keretében megismertessék a tanulókkal, dolgozókkal azt, hogy milyen komoly problémákat okozhat már egyetlen óvatlan kattintás, vagy a megfelelő tűzfal és vírusirtó szoftver használatának a hiánya is.
Korábban már írtunk arról, hogy az Egyesült Államokban milyen kibertámadások érik az állampolgárokat, azonban ez a probléma már jóideje Európában is jelen van.