Az európai cégek nem fordítanak elég időt és energiát a kibervédelemre
Egyre gyakrabban hallhatunk olyan kibertámadásokról, amelyek célja a felhasználók személyes adatainak megszerzése. A támadások szaporodása mellett, egyre fontosabb lenne, hogy a kibervédelem kapcsán több és több időt és pénzt öljenek a cégek.
A hackerek egyre hatékonyabb módokat találnak arra, hogy illetéktelenül juthassanak hozzá ezekhez az információkhoz, verejtékes munkájuk pedig nem véletlen.
A személyes adatok fekete piaca ugyanis az elmúlt időszakban az illegális kábítószerkereskedelemnél is nagyobbra nőtt.
A cégek többsége azonban ennek ellenére sem fordít elég időt és energiát a megfelelő kibervédelemre.
A szakértők szerint pedig épp itt lenne az ideje a megfelelő felkészülésnek. Most azt is megmutatjuk, miért.
Sosem látott veszélyek a kibervédelem terén: itt az idő felkészülni
Az elmúlt években egyre többet hallhattunk a különböző adathalász akciókról és zsarolóvírusokkal elkövetett támadásokról.
Sokan gondolhatják úgy elsőre, hogy ennek oka csak a túlzott médiavisszhang, azonban a valóság talán annál is elkeserítőbb, amit a megjelenő cikkek száma tükröz.
Az elmúlt három évben ugyanis a kibertámadások száma nem kevesebb mint tízszeresére nőtt az uniós szerverek esetében.
Ez azt jelenti, hogy a hackerek nemhogy nem pihennek, de a korábbinál jóval erősebb fokozatba is kapcsoltak.
Senki sincs tehát biztonságban tőlük, aki nem szentel elegendő időt és energiát a megfelelő kibervédelmi megoldások integrálására, legyen szó akár kisebb vagy nagyobb cégekről, akár állami szervekről.
Ez utóbbit igazolják az Európai Számvevőszék (ECA) adatai is, amelyek szerint az uniós országok eltérő kiberbiztonsági szintje meglehetősen megnehezíti a célirányos támadásokkal szembeni, hatékony védekezést.
A háború nemvárt fenyegetésekkel jár
Az ukrán-orosz háború sajnos a kibervédelem terén is komoly nyomást jelent az uniós országok számára.
Már a konfliktus előtt is egyre nagyobb terheléssel kellett számolni, a háborús állapotok azonban új lehetőségeket nyitottak meg a hackerek előtt, akik igyekeznek is kihasználni ezeket.
Egyre több csalás épül például a háborúval kapcsolatos állapotokra, többek közt megszaporodtak a menekültek helyzetét kihasználó csalások.
Illetve a kifejezetten vállalatok és kormányzati szervek ellen irányuló, adathalász kísérletek és zsarolóvírusos támadások száma is egyre inkább növekszik.
Ez a probléma pedig a kisebb vállalatok számára jelenti a legnagyobb kihívást, hiszen egy alapvetően válságos időszakban egyre több erőforrást kell szentelniük a kibervédelemre.
Attól már nem is beszélve, hogy az ellátási lánc kiberbiztonságára is oda kell figyelni, hiszen a kiberbűnözők ezen keresztül is hozzáférhetnek egy adott cég rendszeréhez, adataihoz vagy ügyfeleinek személyes információihoz.
Félni és remélni, vagy inkább felvenni a kesztyűt: mi lehet a megoldás?
A szakértők szerint a vállalatok és többsége felkészületlen a komolyabb kibertámadásokkal szemben, ami azt eredményezi, hogy bármikor áldozatul eshetnek a hackerek akcióinak.
Ennek legfőbb oka, hogy nem tudnak (vagy épp nem akarnak) elegendő erőforrást fektetni a kibervédelemre.
Éppen ezért az anyagi és humán erőforrások átcsoportosítása, valamint az ellátási lánc fokozott védelme is fontos.
Lehetőség szerint igyekeznünk kell a legújabb, legmodernebb kibervédelmi technológiákat alkalmazni, és többek közt a biztonságos szerverek és tárhelyek használatára is figyelmet kell fordítanunk.
Arról nem is beszélve, hogy a dolgozókat folyamatosan tájékoztatni kell a lehetséges veszélyekről.
Ezen felül a különböző kibertámadások elkerülésével kapcsolatos, hatékony megoldásokkal és módszerekkel kapcsolatban is.
Abban az esetben ugyanis, ha nem szentelünk elég figyelmet a felkészülésre, bármikor érhetnek kellemetlen meglepetések.
Saját személyes adatait pedig senki nem szeretné viszont látni az internet sötét bugyraiban meghúzódó feketepiacok kínálatában.
Különösen nem olyan időkben, amelyekben a világgazdasági és politikai helyzet egyaránt instabilnak tekinthető.